Jó marketinges módjára arra fogom a majd két hetes mosolyszünetet, hogy nem volt szivem a Firth of Fifth gitárszólóját letaszajtani a blogom tetejéről...:) Persze nem erről van szó. Csak megint hozom a formám, és naiv kisgyerekként csodálkozom rá, hogy hát mik vannak. Kéremszépen, már a net sem a régi. Túlnépesedett, túltarkult majd egyészürkült massza. Vannak színfoltjai, mindig öröm őket megtalálni, de már innen is fröcsög a vér, ömlik a szenny. Photoshop-al sminkelt vagy épp primitíven vulgáris egyedek a balból elnyomott csikkel együtt jobbjukkal nyomják át a tesztoszteront a monitor másik oldalára. Mondjuk kell nekem mindenféle oldalakra beregisztrálni...:D Életem ajánlata: olyan szép szád van, gyere föl hozzám, csinálok neked sushit. Kihagytam... :)
Aztán meg a cezar-saláta sem a régi. Vagy csak rossz helyen akartam rendelni, de volt abban minden, csak az nem, aminek kellett volna. Na meg a feketeerdő torta. Hát annak a szine sem volt az igazi. Ráadásul a kettő két különböző helyen, sőt városban.(!) Mindegy, ezt csak zárójelben.
Viszont úgy tünik működik még a zsák a foltját elv itt is, és ettől megest helyrebillent a világképem. Lehet nem is naiv vagyok, hanem örök optimista. Mint aki a város leglepukkantabb kocsmájába tér be minden reggel, mert a kávé még mindig ott a legjobb. Döntse el mindenki szerinte jól van e ez így.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése